Magamhoz rendeződtem

Nemcsak hajdani családtörténeteink, de a közelmúltunk is tele van lezáratlan történetekkel és megválaszolatlan kérdésekkel, amelyeknek egy része epigenetikusan átörökítődik belénk. A kötetből az is kirajzolódik, hogy az élet veszélyes – és minél kevésbé az, annál kevésbé élet. Az elmúlt időkben mások bőrébe bújva több monográfiát írtam, ebben a kötetben azonban leginkább magamhoz rendezem a hozzám kapcsolódó történeteket: úgy, ahogyan megéltem őket. Egyéni emlékeim egy részét rögzítettem, s ezek meglehetősen személyes hangvételűek lettek. Talán túl kitárulkozó ez a kis kötet, ám reményeim szerint nem váltam magamutogatóvá. Epizódokba sűrítve egy meglehetősen viharos évszázad kelt életre benne. Régóta halott emberek élednek fel egy-egy történet vagy anekdota kedvéért. Az alapvetően fontos kérdésekre viszont nincsenek és nem is lehetnek végső válaszok, csupán azokat kereső próbálkozások.

ARDAY GÉZA (Bp., 1973) József Attila-díjas irodalomtörténész és író. A református egyetem elvégzése után, 2000-től irodalomtanárként, majd egy évtizedig a közigazgatásban, több minisztériumban dolgozott. Legutóbbi munkái: Errefelé sok a valóság (2019); Aki mindent másként lát (2018); Iránytű az emigrációban – Cs. Szabó László pályaképe (2018); Horizontmentés (2015); Gyermektelen írók a diktatúra idején (2013). Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének alkotói ösztöndíjasa, a Magyar Írók Egyesületének tagja.