Ásó, kapa, légypapír

Újságíróként Kégl Ildikó szükségképpen és elkerülhetetlenül a mindennapok hírértékű történéseivel találkozik, s így rendszerint az élet fordulatos, izgalmas – örömteli vagy éppen gyötrelmes – pillanatait veszi górcső alá, és ezeket közvetíti az olvasó felé. Mindez azonban kettős haszonnal jár: egyrészt rendre megtalálják a történetek, másrészt munkája során megtanulta, hogyan kell a dolgok mélyére ásni, összefüggéseket keresni, cselekedetek mögötti motivációt feltárni. Ezt igazolja az olaszliszkai tragédiát dokumentarista hitelességgel bemutató kötete is.
Ez a szemlélet a szépirodalmi munkáiban is tetten érhető. Kégl Ildikó ugyanis itt is nyomoz. Az emberi lelket kutatja. Az érzéseket, érzelmeket, kihívásokat, harcokat, küzdelmeket, megaláztatásokat, örömöket, kudarcokat, kapcsolatokat, vágyakat, kiüresedéseket, a magány mögötti töréseket, az elhidegülést.