ahogy seb néz a távozó szuronyra | töredékek

A pillanat, a jelenlét teátrális pillanata mindennél elragadóbb, sőt, igazat szólva, egyenesen ellenállhatatlan. Ezért aztán előbb-utóbb képesek vagyunk – leszünk – jelentéktelenségünket a maga sajátos értelmében, komolyságában, tehát mindent – elsősorban: magunkat – elsöprő erővel felfogni.

Jeles András