Világok között

Második verseskötetemben ismét nem mint hivatásos zenész, hanem mint szerény tollforgató szeretném olvasóimat egy virtuális utazásra hívni. Éppen ezért szándékosan nem osztottam fejezetekre kötetemet, mert célom, hogy bárki verseimet olvassa, száguldjon egy képzeletbeli vonaton, tavasztól karácsonyig, több állomáson keresztül, mint például: álom, szerelem, elmúlás, remény, tájképek, emlékek, életszeretet, gyász, megnyugvás, háború és béke, öröm és bánat.

Ennek a vonatnak egyik fontos állomása a templom is, amely meghatározó szerepet játszik életemben és újra felfedi zenészi mivoltomat:
Ismét fény ragyogja be
a templomi orgonát.

Kötetemnek van egy vezérmotívuma: Fehér angyal, ami nem más, mint Édesapám iránti mérhetetlen szeretetem és hálám, mely örök szimfóniaként cseng a sorok között:
Hiányzik mosolyod,
hangod puha selyme,
nem vagy már velünk,
de itt élsz a szívemben.

Kellemes utazást és jó olvasást kívánok mindenkinek!