Vidéktörténet 3. – Fénytörésben

Sorozatunk harmadik kötetének tanulmányai a vidéki társadalmat ért makroszintű, strukturális hatások és ezek lokális megjelenési formái köré szerveződnek. A szerteágazó tematika időben is tág időszakot fog át: a kötet írásai a 18. századtól a közelmúltig terjedően engednek bepillantást egy-egy közösség életébe. A tanulmányok időrendi íve magába foglalja az Andrássy-birtokok jobbágyterheinek alakulását, a római katolikus alsópapság vidékképét, a 19. század második felének piaci átalakulását. A két háború közti időszakra vonatkozóan bemutatja a mezőgazdasági exportpiacok, a külterületi népesség és a központi település viszonyát. A közelmúlt társadalomtörténeti eseményei közül a rendszerváltozás és földprivatizáció is megjelenik egyfajta “alulnézetben”, miként egy észak-borsodi, a hanyatlást az ezredfordulón sikerrel megállító falu példája is. Két, az adott kor hazai viszonyai iránt nyitott, nagy formátumú személyiség munkássága is terítékre kerül: a 18-19. század fordulóján alkotó Skerlecz Miklós és az 1930-as években fiatalon üstökösként felvillanó, de az 1945 utáni fordulattal parkolópályára került Tomori Viola gondolatrendszeréről is olvasható eszme- és társadalomtörténeti elemzés. A kötet második részében, a Forrásközlés rovatban Komjáthy Miklósnak egy, a magyar parasztság történetéről írott elfeledett dolgozatát és egy somogyi járási székhely tanácselnökének települése kilátástalan helyzetéről írott beszámolóját tesszük közzé az 1980-as évekből. A Vidéktörténet 3. kötetét az elmúlt évek hazai és nemzetközi vidéktörténeti munkáiból merített recenziók zárják.