Városi szerepkör, városi rang

A második világháború után, 1945-ben 52 település rendelkezett városi címmel Magyarországon, jelenleg 346. Önmagában a városi rangú települések számának meghétszereződése is kérdéseket vet fel: valóban ilyen viharos gyorsaságú volt az ország városodása? Annak reális mértékét tükrözi a városok számának, a jogi értelemben vett városok lakosságszámának növekedése? Milyen – koronként változó – viszony áll fenn a városi rangú települések és a közgazdasági, szo ciológiai, urbanisztikai, földrajzi értelemben vett városi funkciójú települések között? Helytálló az a feltételezés, hogy mára “elfogytak” a joggal várossá nyilvánítható települések, vagy hogy a jelenlegi városi rangú települések között is fellelhető számos település, amely településtudományi szempontból nem felel meg a városokkal szemben támasztható feltételezéseknek? Van-e feladata a jogalkotásnak az “üres városok”, azaz városi funkció nélküli városi jogú települések esetében? E kérdésekre kíván választ adni a kötet, a geográfia szemszögéből áttekintve a magyarországi városállomány aktuális problémáit, kiemelve a városi jogú kontra városi funkciójú települések kérdéskörét.

A kötet a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány támogatásával valósult meg.