Titkos terepmunkanapló

2008-ban a szociológus Kamarás István OJD Titkos kutatónapló című kamaszregénye kapta az Év Gyerekkönyve Díjat. Ebben egy szociológus nagyapa vezetésével unokái és barátaik három éven keresztül különféle szociológiai kutatásokat végeznek. A hatodikos Anna kezdi vezetni a titkos kutatónaplót, amelynek alapján az olvasó szakszerűen beavatódhat a szociológiai kutatás rejtelmeibe, továbbá kisebbfajta csodákba. A Titkos terepmunkanaplóban folytatódik a kutatómunka: ezúttal kultúrantropológiai terepmunkában vesznek részt. Bár a “kultúrantropológus”-t nehéz kimondani (Bertalan “kultúraprómókus”-t mond helyette), a kultúrantropológia roppant izgalmas. Történt ugyanis, hogy Nagyapa közben régi barátjuk, a kultúrantropológus Pelbárt atya munkatársa lett, aki a csereháti szegényeket kutatja, hogy segíthessen rajtuk, így aztán unokái és barátaik a nyári nagy csereháti kultúrantropológiai terepmunkára készülnek. Beletanulandó a kultúrantropológiába, először újbudai hajléktalanok életét tanulmányozzák: Fügés Jusztikát, Harmonikás Jenőt, a pallérozó szerszámlakatost, Margitka nővérkét, Dugó Dánielt, akik egészen más világokban élnek, mint ők. Ezután következik a szabadulószoba akciókísérlet, majd Felsőgrábolcon egy spirituális popzenei fesztivál elképesztő történéseit figyelik, utána a cserehátiak újbudai betlehemezésének fogadtatását figyelhetik meg bőrfejűek és rendőrök társaságában, majd Örkény István Magyar Panteon című egypercesét elevenítik meg egy rendhagyó kiállítás keretében, melyben a kutatók hajléktalan barátai és nagyszüleik életét szemlélhetik meg az újbudai piac vásárlói, a kutatók pedig az ő viselkedésüket. Legvégül Cserehátra is eljutnak, ahol végre egy ízig-vérig kultúrantropológiai kutatásba, egy pasztorálantropológiai akciókísérletbe is bekapcsolódhatnak, amelyben a nincstelenek nincseikkel és kincseikkel egymást gazdagítják, miközben nagyszabású elképzelések is születnek, emutenyésztéstől az emberhalászatig.