Térképművek Trianon árnyékában | Magyarország néprajzi térképe (1918)

A balvégzetű 1918-as esztendő kora őszén már nyilvánvaló volt, hogy a központi hatalmak elvesztették a világháborút, ám a várhatóbéketárgyalások előkészítésére a magyar kormány még semmit sem tett. A politikusok közül elsőként Teleki Pál ismerte fel a konferenciáravaló felkészülés fontosságát. Kezdeményezésére a Magyar Földrajzi Társaság olyan tájékoztató anyagok és térképek készítését határozta el,amelyek hiteles tartalmukkal és a szemléltetés meggyőző erejével voltak hivatottak alátámasztani a magyar álláspontot, az ország területiépségének megóvását. (…)A méretével és pontosságával akkortájt világviszonylatban egyedülálló, ám közben csaknem feledésbe merült nagyszerű kartográfiaialkotás annyira lenyűgözte most közreadott kötetünk fiatal szerzőjét, hogy bel- és külföldi könyvtárakban, levéltárakban éveken át kutattae ritkaságszámba menő térképmű lelőhelyeit, majd feltárta készítésének előzményeit, hatását és utóéletét is. Munkája nyomán e könyvlapjain végigkövetheti az olvasó a hazai etnikai térképezés hőskorának tudománytörténeti eseménysorát, mely az első világháború végénelért csúcsponthoz vezetett. (…)A trianoni béke árnyékában készült térképművek eredeti céljukat ugyan nem érhették el, de maradandó tudományos értéket képviselnek,s alkotóik szellemi teljesítménye megérdemli az utókor elismerő főhajtását; e könyv alapgondolata ennek a szándéknak a jegyében fogant.A tudományos alapossággal megírt, bőséges jegyzetanyaggal ellátott mű betekintést nyújt a térképalkotás módszereinek műhelytitkaiba, megmutatjaa térképművek szépségét, esztétikai értékét, megvilágítja politikai „üzenetüket” és történelmi hátterüket; ennélfogva a szűkebb szakmaikörökön túl is komoly érdeklődésre tarthat számot. (…)Probáld Ferenc, professor emeritus