Társadalom és állam kapcsolata Fiumében a dualizmus korában

“Elöljáróban le kell szögezni, hogy munkám konkrét tárgya nem Fiume – amely fogalom alatt Fiume városát, alközségeit (Cosala, Drenova, Plasse), valamint a kikötőjét értem – politika- vagy társadalomtörténete, hanem a magyar állam hatalomgyakorlási stratégiáinak vizsgálata. Ennek megfelelően számomra a kikötőváros “csak” a mintagyűjtés helyét jelenti, ahol az állam központosító és modernizáló törekvéseit tanulmányozom. Így tudatosan nem vállalkozom Fiume újkori történetének eseményközpontú, kronologikus sorrendben felépített, monografikus megírására. Ehelyett a hosszú távú folyamatokra problémacentrikusan koncentrálok és mondanivalómat multidiszciplináris megközelítések alkalmazásával, a források minél kreatívabb feldolgozásával, léptékeket váltogatva tematizálom. Ezzel a módszerrel a célom, hogy megtörjem a források statikusságát, és lehetőség szerint dinamikát vigyek azok értelmezésébe.48 Tehát az, hogy ne csak egy-egy pillanatnyi helyzet kivetített képét mutassam be, hanem a változásokat, mintázatokat is érzékeltessem.49 Kötetemet nem tekintem társadalomtörténeti munkának.50 A terjedelmi korlátok mellett ezért sem vizsgálom mélyebben az egyes helyi elitcsoportok gazdasági, vagyoni állapotát, vagy az identitáskonstruálás bonyolult kérdéseit. Ezzel szemben azt tárgyalom, hogy az államhatalom milyen szerepet szánt Fiumének, továbbá azt, hogy milyen korlátokkal, illetve nehézségekkel kellett megküzdenie, ahhoz, hogy e céljait elérje. E problémakör szerves részeként foglalkoztat a magyar állam társadalomformáló képessége, az ehhez szükséges eszközkészlete és annak hatékonysága, eredményessége.” Ordasi Ágnes