Támadás

“Nikola a piros, kényelmesnek látszó fotelt vette észre először, melynek magas támlája a fejet is megtámasztotta. A mögötte lévő ugyanolyan volt, és a mögött lévő is. Messzebb pillantott, és egyszer csak ott ült a halott nő. Az első percben teljesen természetesnek tűnt, hogy ott van. Egyetlen dolog zavarta meg az összhatást, a beszáradt barna folt a ruháján. És amikor még távolabb tekintett, a túlsó három széken is kiterjedt barna foltokat látott.
Félve tépte el tekintetét az ülőalkalmatosságoktól. Tudta, mit jelent a sok barna folt: a nő nem egyedül indult útnak.”