Szellemfalu

Lezsák Sándor 1988-ban debütált drámaíróként. Most a korábban már megjelent Szellemfalu bővített, átdolgozott formában kerül – a szerző 75. születésnapján – az olvasók elé. A “romantikus népszínmű” abszurditását továbbra is őrzi, cselekménye kiegészül egy valós történettel. Az Előhang 1958-ban játszódik, valahol a Kárpát-medencében. A faluját ötven éven keresztül szolgáló néptanító, Deák Péter magnetofonra mondja, elbábozza a messze Floridában élő unokaöccsének élete és iskolája ellehetetlenítését. S mindeközben “fölmutatja a történelem, a háborúk, a vereségek, a rossz döntések és az emberi megaláztatások végtelen tárházát” – írja Szakolczay Lajos.

A helyszín a későbbiekben sem változik – az idő igen. Napjainkban vagyunk, gondolkodó, hazájáért, közösségéért, családjáért felelősséget vállaló fiatalok története kapcsolódik össze a múlttal, s ígér megmaradást, reménykeltő jövőt. Ezt a felelősségvállalást, tenni akarást ismerjük Lezsák Sándor teljes életművéből is, ugyanúgy, ahogyan a műveiben olvashatjuk.