Szatírák III.

A kötet Karinthy húszas években megjelent anyagából merít. Műfajukat tekintve tárcák, humoreszkszerű írások, szatírák, hangulatképek ezek az írások. Középpontban, törzsanyagként a Minden másképpen van 1929-ben megjelent kötete “Ötvenkét vasárnap” alcímmel. A látszat az, mintha Karinthy egyetlen esztendő ötvenkét vasárnapját gyűjtötte volna össze, valójában azonban több esztendő terméséből válogatta ki, ami azt jelenti, hogy ez a könyve is valami gondolati rokonságot, szándékbeli egységet tételez föl az egyes írásokban. A Minden másképpen van alapgondolata az író relativista filozófiájának a következménye. Ez a tétel áthatja egész munkásságát, mondhatni szatirikus és humoros látásmódjának éltető eleme. Komikumelméletileg a legősibb típusokhoz utal vissza, a komikus ellentmondásig, a komikus kontrasztig, a látszat és a lényeg közti komikus különbségekig. Mindazonáltal a Minden másképpen van filozófiája rokonságban áll az új enciklopédiakészítés indító okával is. A húszas években megjelent két kötete anyagából a legkézenfekvőbb talán kikövetkeztetni azt az egységes filozófiai gondolatrendszert, amely egész életművét áthatja, s szatirikus szemléletét meghatározza.