Spicc és nyújtott nyak

“minden elütött betű parafrázis / minden második kimondott szó közhely vagy ismétlés” – mondja a szerző. A félelemről szól, a leselkedő veszélyeket lajstromozza. De mindez még ars poetica is. A hiba, ami átértelmeződik és átértelmez. A közhely, ami a versben mindannyiunk otthonos helye lesz. A finom mozdulatok és apró elmozdulások költészete bontakozik itt. És a pontos megfigyeléseké. Hegedüs a versben az önmegértés mélységeit kutatja. “Az elfogadás tart a legtovább, (…) mert kávé nélkül el lehet / kezdeni egy napot.” A napokról van szó. Mindannyiunk életéről és a kapcsolódó kötelező feladatokról. Kötelesség élni és írással megérteni mindent. Kötelesség olvasni. Igen, épp ezt a kötetet! (Vörös István)