Sosemvolt cigányország

Izzik a tűzhelyen a vas, dohog a fújtató, a gyerekek kerek szemmel figyelnek, s Nápó bácsi, az öreg szegkovács mesélni kezd: Kralevityo Márkóról, a hercegné-kisasszonyról és a fáraó népének sok csodálatos dolgáról…
Az olvasóhoz fordulva hangja hirtelen megkeményedik: „Azt se tudják a gádzsók, hogy a romák dolgoznak nekijük, hogy sukár házuk lehessen. Mert az ácskapcsot ki csinálja? A roma. Ki a rabic szeget? A roma. Ki a szárnyasszöget? Az iszkábát? A sarokszöget? A roma. És ki tudja, hogy roma csinálja mindezeket? A roma. Nem tudja senki, csak hogy tetvesek meg lopnak. Nincs is becsületünk, ahogyan a nóta mondja:
Vered Isten, vered, Akit akarsz, vered.  Rám is rám járt kezed, Nagy bánattal vertél. Nincsen pénzem, nincsen, Két krajcárom sincsen. Hogyha pénzem volna, becsületem volna.”