Rizómazaj

Az emberközpontú gondolkodás kizárások sorozatával választ el minden másszerűtől, feledtetve, hogy a különböző létformákkal való érintkezés – az együttműködés, a versengés és egyre inkább az elnyomás aktusa – szervezi fajunk történetét. Mihók Tamás Rizómazaj című kötetének versei a szétszálazhatatlanságra fókuszálnak, az ökoszisztéma sérülékeny egységét az átváltozásokkal, az antropomorfizáció és a dehumanizáció imaginatív játékával érzékeltetik. A versek beszélői, megszólítottjai és a beszéd tárgyául szolgáló különféle létezők is egy berekeszthetetlen teremtési / termelődési folyamat résztvevői, amelyben az ember már nem foglal el oly magától értetődően kiemelt szerepet.