Pipacs

Döme Zsuzsa kötete szép példája annak, hogyan lehet már gyermekkorban megalapozni a szűkebb családhoz való tartozás érzését. Gyermekverseit át- meg átszövi a szülőkhöz, nagyszülőkhöz fűződő szeretet, de megjelenik bennük a testvérek utáni vágy éppúgy, mint a szinte természetes “féltékenykedés” a már megszületett testvér iránt. A szerző a gyermekek nézőpontjából és saját “szemüvegén” át láttatja, a humor eszközeivel hozza hozzánk közelebb a gyermeki lélek rejtelmeit. A kötetben szép számmal találhatók köszöntő, a hagyományostól kissé eltérő alkalmi versek. Jó szívvel ajánlom ezt a néha vicces, máskor megható, kedves családi verseskötetet a nagyszülők, szülők, nyolc éven felüli gyermekek könyvespolcára.