Példázat és etika

Lajtos Nóra könyve a szó legszorosabb értelmében “hézagpótló”. Sánta Ferencnek, az elmúlt félszázad egyik legjelentősebb prózaírójának ugyanis méltatlanul csekély érdeklődést és megbecsülést szentel az utókor az elmúlt két-három évtizedben. Ennek egyik oka, hogy prózaírói tevékenysége váratlanul és indokolatlanul (máig alkotáslélektani rejtélyként) megszakad. A másik, hogy az 1980-as, 1990-es években fellépő új ún. posztmodern nemzedék nagyságai (Esterházy Péter, Nádas Péter stb.) tagadhatatlanul korszakváltást jelentő fellépése után Sánta jelentősége háttérbe szorult – főképpen szakmai körökben.
Lajtos Nóra könyve most Sánta kisprózájáról ad pontos és élvezhető nyelven megírt elemzést, gondos fejezetekben térve ki a recepciótörténetre, sőt a film- és tv- feldolgozásokra is. Műelemzései igaz és szakszerű formában hozzák közel a 60-as évek irodalmi életét is. A kötet az iskolai irodalomtanításban is kiválóan felhasználható. Egy már-már feledésbe merülő értéket ment meg és tesz eleven értékké újra.