Örömajkon örömének

Két jól ismert magyar történelmi dátum közti időszak, a többnyire felszabadulásnak nevezett 1945-től az általában rendszerváltásként aposztrofált 1990-ig eltelt majdnem fél évszázad címszavakban és rajzokban történő bemutatására vállalkozik a könyv. Egy kicsit pontosabban úgy is mondhatnánk, a szocializmus évtizedeit vagy a Rákosi- és a Kádár-korszakot akarja megidézni elsősorban azok számára, akik nem éltek még akkor, vagy akik éltek, de azóta már képesek iróniával szemlélni ennek a komor és meglehetősen egysíkú időszaknak az abszurditásait, paradoxonjait, ellentmondásos képtelen világát, sőt talán nevetni is tudnak már rajta.
A könyv címe, ahogy a belső szövegek is, a korra jellemző hurráoptimizmust idézik meg, de a tréfás-kritikus hangütés ellenére pontos definícióját adják az ismert politikai, gazdasági és kulturális fogalmaknak, az ávónak és csengőfrásznak, a pártállamnak és a padlássöprésnek, a békeharcnak és a személyi kultusznak, a téeszcsének és a kirakatpernek, a gulyáskommunizmusnak és az elvtársi szájcsóknak, a vasfüggönynek és a három Té-nek… A magyarországi események mellett a folyton “fokozódó” nemzetközi helyzetre is “kitekint” a szöveg, illetve a világban párhuzamosan zajló eseményeket is megjelenítik a képek. Elsősorban ugyanis grafikai mű létrehozása volt a cél. A 64 oldalas album kétharmadát színes illusztrációk teszik ki, amelyek a korabeli karikatúrák, plakátok és pártbrosúrák stílusát idézik, illetve parodizálják.