Orbis Pictus – Művészeti téranalízisek

“Munkám elkészítésekor azt vizsgáltam, hogy ma, mikor számtalan ábrázolási forma és lehetőség létezik, hogyan adhatunk választ a tér kérdéseire a képzőművészet eszközeivel. A személyes tapasztalatok mellett felhasználtam, illetve segítségül hívtam az igen gazdag képzőművészeti hagyományokat is, melyek nélkül nem tudom elképzelni e tevékenység gyakorlását. A dolgokat térbeli vonatkozásukban elemeztem, és azt tapasztaltam, hogy ez a viszony többirányú, és oly mértékben válhat bonyolulttá, hogy minden bizonnyal a tér is a dolgok közé tartozik, a dolgok teremtik meg azt. A tér egy olyan fajta, anyagilag tetten érhető közeggé válik a dolgok bemutatása során, hogy formaként kell vele számolni. Emellett gyakran érintettem a képzőművészeti konkrét és absztrakt problematikáját. Ez különösen tanulságos volt, azért is, mert a képzőművészeti hagyomány végét az absztrakció megjelenésében fedezték fel sokan. Mindenki számára átélhető élményből leszűrt módszerrel létrehozható a dolgok absztrakt megjelenítése. Ezt ma már nem gyakorolja az absztrakt festészet, hanem önmagából kiindulva önmagától veszi át a saját eredményeit. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a natrualizmus és az absztrakció szélsőséges formái rokonai lehetnek egymásnak – gondoljunk csak Monet késői munkáira és Pollock festményeire. Munkámmal igyekeztem e kérdésekre felelni. Szándékosan kerültem a bőséges kommentárokat;gondolataim kifejtésére a vizualitás nyelvét alkalmaztam, hisz eredményeim főleg gyakorlati módszerrel jöttek létre, s bízom abban, hogy képeim sorrendben való tanulmányozása világos képet ad elképzeléseimről. Mivel a felvetett kérdésekre többféle válasz is adható, nem születhettek dogmák, ezért e könyvet disputának tekintem.” (Kőnig Frigyes bevezető szövege)