Oda-vissza

Fekete Anna költészete az első pillanattól fogva csodálattal tölt el. Nem elsősorban önálló nyelvhasználata vagy különleges, látomásos képei által pedig akár ezekből adódóan is érezhetnék így , inkább különleges (ön)vizsgálatai és lenyűgöző idő- és térkezelése miatt. Ismeri a korlátait; figyel, lát, rendszerez, vágyakozik. És nem zuhan túl azon a ponton, ahol már csak mint külön(c) univerzumot figyelhetnénk. Nagyon is itt van, ismer minket. Ismeri magát. Csöndben, lágy tónusokkal döbbent meg. Hihetetlen érzékletességgel tárja fel például, hogy a bántalmazás nem csak testi probléma, hanem a létezést, az Én-t megkérdőjelező aktus, melyet csak a beszéd, és a tágabb perspektívából való láttatás tesz talán átérezhetővé. S hogy nem csak a kéz sújthat le, hanem a szavak is, sőt, a megfelelő szavak hiánya lehet a legnagyobb bántalmazás. Úgy beszél, olyan metaforákat alkot, amelyek segítségével én, aki sosem voltam ott, aki sosem éltem át azt, mégis magamon hordom a súlyát; azt a terhet, amit a szavak ereje képes az emberre nehezíteni. Mert nem csak gondolkodásra, de fegyelemre is int; vagyis hogy meg kell tanulnunk bánni a szavakkal, hisz a szó: tett, az pedig felelősség. Mert nem a kés öl meg, nem a méreg, írja, hanem az értetlenség, a közöny, a szeretet hiánya, a szeretett lény távolságtartása. Egy állandóan idegen közegben próbál önmagára lelni, amiben a cél talán nem is a megnyugvás, hanem a függetlenség, az önállóság újraalkotása – a tisztán látás és láttatás – költészetének különleges eszközeivel.
Szöllősi Mátyás

Fekete Anna 1988-ban született Komáromban, szlovák állampolgár. Középiskolai évei döntő részét Budapesten végezte, itt is érettségizett, rövid bölcsészkari kitérő után orvostudományi egyetemen folytatta tanulmányait, jelenleg Bécsben tanul, aneszteziológusnak készül. Versei eddig a Mozgó Világban, az Opusban, a Magyar Naplóban, az ÚjNautilusban, a Tiszatáj Onlineon, az Irodalmi szemlében, a Szőrös kőben, a Holmiban, a Napútban, az Opusban, az Esőben, az Irodalmi Centrifugában és a Kulter.hun jelentek meg. Prózát is ír.