Nem akartam főnök lenni

Salvatore Esposito a nagysikerű tévésorozattal, a Gomorrával vált híressé Genny Savastano szerepében. Sokan és sokszor találgatják, vajon ki rejtőzik valójában a hideg, könyörtelen arc mögött?

Talán olyasvalaki, aki maga is a bűn útját járta, és ezért olyan meggyőző Gennyként?

Esposito úgy döntött, elmondja a történetét, mert úgy véli, az ő sorsa épp elég különleges ahhoz, hogy ösztönzőleg hasson, különösen a fiataloknak szolgálhat például.

Salvatore egyszerű nápolyi családban nőtt fel, hamar munkába kellett állnia. Ellentétben sok kortársával, őt nem tudta elcsábítani a Camorra a “könnyű pénz” ígéretével. Ő amolyan igazi rendes srác volt, aki hisz a tanulásban és a munkában, talán pont azért, mert láthatta, milyen sorsra juthat az, aki a bűn útjára lép.

Aztán egyszer csak egy mindet elsöprő szenvedély támad fel benne a színjátszás iránt. Ekkor éppen a McDonald’snál dolgozott, lehetetlennek tűnt, hogy a hamburgeres fiúból valaha is színész legyen.

Hogyan lett végül híres színész?

Miként lett belőle Don Gennaro, a főnökök főnöke?

Ezt a nem mindennapi utat ismerhetjük meg a könyvből, amelynek legfontosabb üzenete, hogy az ember ne keressen kifogásokat, igenis kövesse az álmait, mert azok valóra válthatóak.

A Nem akartam főnök lenni ugyanakkor tisztelgés és főhajtás Nápoly előtt. A város előtt, amely annyit mindent adott neki, ahol jó a zene, kedves emberek élnek, és amelyet nem szabad kizárólag a Camorrával azonosítani.