Most jöttem Erdélyből

Kodály Zoltán így vallott a székely népzene jelentőségéről: “Az utcán állítanám meg vele az embereket, mikor dúlt arccal loholnak a haszon vagy a falat kenyér után, hogy vigasztalást merítsenek a csodakútból. És el akarnám vinni a világon mindenüvé, ahol csak értenek a zene nyelvén, hogy ezen keresztül is jobban tudják meg, amit oly rosszul tudnak: hogy mi a magyarság.”
Almási István, aki maga is idézi könyvében a fenti sorokat, ennek a csodakútnak a mélységeit kutatja és tárja fel immár hosszú évtizedek óta. A kolozsvári születésű, városához mindmáig hű népzenekutató írásait áthatja a magyar zenei anyanyelv tisztelete, és az a fáradhatatlan kutatószenvedély, aminek köszönhetően gazdag életművét szorgos szerénységgel építette és építi. Legyen szó Bartók vagy Kodály munkásságának fontosságáról, az erdélyi népzenegyűjtés sokszor viszontagságos körülményeire való utalásról vagy éppen a költő Áprily Lajos népdalélményeinek bemutatásáról, Almási professzor mindig pontos, árnyalt mondatokban adja át hatalmas tudásának legjavát.
Jelen gyűjteményes kötetünk egy nagy ívű pálya érett szellemi gyümölcseiből kínál válogatást. Nemcsak a szűken vett szakma képviselőinek ajánlható, hanem a magyar kultúra legősibb értékei iránt érdeklődő olvasóknak is időtálló kincseket közvetít. Felüdülés a haszon vagy a falat kenyér utáni rohanásban.