Molter Károly levelezése 4. | 1938–1942

Molter Károly ötezernél több darabból álló levelezése a 20. századi magyar irodalom történetére, Erdély szellemi és társadalmi múltjára vonatkozó információk kivételesen gazdag tárháza. A kortársaival váltott levelekben igen sok ismeretlen irodalomtörténeti adalék őrződött meg, és megannyi szubjektív motiváció, ami adott esetben egy-egy mű keletkezése vagy az írói pálya alakulása tekintetében sem elhanyagolható tényező.A Marosi Ildikó által sajtó alá rendezett levelezés első, 1995-ben megjelent kötete az 1914–1926 közötti időkre eső leveleket tartalmazta; a 2001-ben és 2006-ban megjelent második és harmadik kötet az 1927–1932-es, illetve az 1933–1937-es leveleket.A mostani, negyedik kötet az 1938–1942-es években Molter által írott és kapott levelekből nyújt bő válogatást. Az az időszak ez, amelynek eseményei hátterében készülődik, majd kitör a második világháború, s előretörnek a jobboldali irányzatok. Az erdélyi magyar irodalmi és közéletben színre lép a Vásárhelyi Találkozó fiatal nemzedéke, az általános helyzetet azonban Romániában a királyi diktatúra határozza meg. 1940 őszén bekövetkezik a bécsi döntés: az észak-erdélyi rész – bár nem problémamentesen – integrálódik a magyarországi irodalmi élet folyamataiba, ugyanakkor a dél-erdélyi rész íróinak helyzetét nem csak a fokozottabb elszakítódás, hanem az írói megszólalás szinte teljes ellehetetlenülése jellemzi.Molter Károly kapcsolata intenzívebbé válik a Nyugattal és a Kelet Népével, valamint a felvidéki és délvidéki magyar írókkal, miáltal e kötetben most ismertetett levelezésében az irodalmi és irodalmon kívüli élet problémaköre is kibővül.A leveleket kísérő, tárgyi adatokban rendkívül gazdag jegyzetanyagban Marosi Ildikó az adatok nyelvén ezeket a folyamatokat és történéseket közelíti a mához.