miamagyar

A szerző gyerekkorában csak a könyv gerincén aranyló feliratot betűzgette, később sokszor elolvasta a Szekfű Gyula szerkesztette Mi a magyar? (1939) esszékötetet. Új könyvének ihlető-kérdése: ma mi a magyar?

A fejezetcímek érzékletesen summázzák a szellemi tájakat, amelyeket az író hosszú élete során bejárt: magyar értelmiségiként élte át a 20. század második felét s a 21. század első két évtizedét.

Múltdarabok; sétálunk Balatonfüreden, Debrecenben, Temesvárott – a tanár és történész felidézi bennünk a 19. század első évtizedét, a magyarság reformkori újjászületését, feltámadását. Könyvmoly; a sokat olvasó ember találkozik gondolkodását meghatározó irodalmi remekművekkel. Labirintus; mindennapi életünk, az elmúlt és a mai kor. “Kijárat nélküli labirintusban éltünk” – írja a szerző, és az ünnepelt-meghurcolt színésznő (Fedák Sári), a hősi halált halt rab és költő (Gérecz Attila), a besúgó újságíró (Márkus László), a “kitelepült” író (Cs. Szabó László) s mások életútjának titkait kutatva, a 20. század magyarságának sorskérdéseivel szembesül – és szembesíti olvasóit. Mi Atyánk; az önfeladásig elgyengült, tévútra tévedt Európában minden mai magyar számára eldöntendő kérdés: “Kell-e a magyarságért a létet, illetve a létért a magyarságot feláldozni.” Az író egyértelmű válasza: újrafordítja, magyarul imádkozza a Mi Atyánk utolsó két sorát.

Állíts minket próbabétel elé,
és szabadíts meg a gonosztól.