Megigazítva

Jópál Borbála boldog. Egészen addig, míg nem talál a mellében egy csomót. Rák! Jaj, Istenem! Akkor Bori most megboldogul? Most még nem, hiszen az idejében felfedezett emlőrák nem halálos. Az ő fejében mégis beindul a mozi, vetíti élete filmjét, közben zajlik az orvosi kezelés, kemoterápia, műtét, sugárkezelés, megkap mindent, ami jár. Mellbevágó helyzet, és hiába a támogató háttér, a fájdalmakkal, félelmekkel egyedül kell megküzdenie. Váratlanul, de nem hívatlanul szereplője lesz életének a hit, és ha a rák nehéz, Isten igazságát befogadnia még nehezebb. Amint választ kap egy kérdésére, Györgyiben azonnal felüti a fejét egy új kétség. A sok humorral átszőtt, lendületes történet magával ragadja az olvasót, erő és erőtlenség között a biblikus időkre emlékeztető illusztrációk vezetik egyre mélyebbre, mígnem egészen bevonódik Bori sorsába… Döntsük már el, Györgyi vagy Bori! A válasz egyértelműen: is. A szerző saját megélt élményeire támaszkodva formálta meg hősét, a rákbetegség és a megtérés útja valós eseményeken alapszik, de a Bori köré rajzolt világot már az írói képzelet alkotta. Hogy mi jön ki ebből? Egy őszinte, szép könyv.