Maria H. emlékezik

“Semmi különös nem történt azon a lépcsőn, és a férje anyja azt mondta magában – füst, az van, sok füst és forróság, tűz van, de lő valaki? Senki se lő. Nem uszítanak ránk kutyát. Egy kutya van, de vakvezető. Persze, égünk, látta a lángokat az ablakon át, amikor a lépcsőházba ért, de már futnak is a tűzoltók, hogy eloltsák.”
Részlet a könyvből

A Maria H. emlékezik két Maria történetét fonja össze, akiknek sorsa a múlt és a jelen emlékei között húzódó
finom hidakon kapcsolódik össze. Az egyik egy lengyel emigráns és egykori disszidens, aki túlélte az internálást, az emigrációt, valamint az autista gyermekének nevelésével járó kihívásokat. A másik Maria az első anyósa, és a megszállt Varsóban átélt háborús borzalmak, majd a 2001. szeptember 11-i terrortámadás emlékei kísértik. Krall művészien fűzi össze e két nő történetét, érzékenyen vizsgálva az emlékezés, a trauma és a múlt és jelen összetett kapcsolatát.