Levél fiamnak – Tények és tanúk

Varga Ibolya nyugdíjas magyar-történelem szakos középiskolai tanár közel húsz éven át írta naplóját “helyszíni tudósítás” gyanánt Nyugat-Berlinbe disszidált fia, a médiaművész, filmrendező Hámos Gusztáv számára. A rendszerváltás körüli évek közélete-közérzete és mikrotörténelme egyaránt kirajzolódik a szövegből: a médiaháború állomásait, a parlamenti csatározásokról és az áremelkedésekről, maffialeszámolásokról, szoboráthelyezésekről és újratemetésekről szóló tudósításokat át- meg átszínezik a tavasszal mindig újra kizöldülő és a behavazott Vérmező képei, az öregedés nyűgös pillanatai és a gyerekkori emlékek frissen bevillanó snittjei. A teljes naplóból a rendszerváltás utáni első évtized történetét emelte ki Hámos Gusztáv és szerkesztőtársa, Perenyei Monika.