Lapmargó lábjegyzetekkel

A változatosság gyönyörködtet – tartja a régiek szólása. Murányi Gábor kötetében műfajilag változatosan besorolható művekről írta meg személyes hangvételű kritikáit, melyek önmagukban is árnyalatosan rajzolják ki az elmúlt évek szellemi tájképét, magukon viselve persze a „rajzoló” személyiségének nyomait. Az írások kötetbe gyűjtve is magyaráznák magukat az olvasónak, ám Murányi Gábor a szövegekhez lábjegyzeteket is fűzött, megkönnyítve így az összefüggések értelmezését. Egy türelmes párizsi magyar, Az ügynök neve: Horatio, Fullasztó ügynökvilág, A melbourne-i homo irodalmár, Kiragadott mondatok a zsarnokságból, Jelcin nyakkendője, Érctáblánál maradandóbb, Volt egyszer egy Héttorony…, A konok hűség könyve – csak néhány a kötetben szereplő írások címei közül igazolásául annak, hogy valóban változatos a Lapmargó, és a sokszor önálló miniesszének is beillő lábjegyzetek csak megnövelik a gyönyörködtetést ebben a változatosságban.

Murányi Gábor írja a kötetről: „A recenzió nyilvános olvasónapló. Még inkább az, ha a recenzensnek – esetünkben a Könyvhétben – külön rovata van. Öt éve szorítom havi 5500 karakterbe mondandómat, pontosabban: reflexióimat a kedvemre kiválasztott újdonságokról. Írásaimat a mostani kötetben való újraközléskor egy kósza ötlettől vezéreltetve meglábjegyzeteltem. Van, amikor a lábjegyzet valóban az, amit neve jelöl: rövid kiegészítés, vagy a főszövegbe egykor be nem fért adalék. Ám ez a ritkább. Utólagos hozzáfűzéseim olykor még hosszabbak is, mint a főszöveg maga. Megkésett eszmefuttatás, a szerzővel való (meglehetősen gyakori) személyes viszony feltárása (amely esetenként kényszerű gyászmunka), máskor (ön)korrekció, új, azóta felbukkant adatok közzététele, a tárgyalt kötetek körül felszikrázó viták vagy érthetetlen csöndek kommentálása, nem ritkán kísérlet az elsüllyedt művek feltámasztására.
Ez a kötet az olvasónapló olvasónaplója, s meglepetésemre (töredékes) önéletrajzi vallomás.”