Lánctalp és macskakő

A hatvannyolcat meghatározó politikai villongások mentén pezsgő szellemi és művészeti élet alakult ki a világ nyugati felén éppúgy, ahogy a vasfüggönytől keletre. Vajon hallatszanak-e még ennek az évnek a vitái? Túléltek-e fél évszázadot filozófiai divatjai? Fel tudjuk-e még idézni drámáit, kultikus filmjeit, ezerszer ismételt dalait? Minden töredékben ránk maradt mozaikkocka azt súgja: hatvannyolcnak számtalan arca van. Ha pedig alaposabban megvizsgáljuk ezt a sűrű évet, látni fogjuk, hogy hatvannyolc nincs is, helyette hatvannyolcak vannak. Kopottak, őszinték, megkérdőjelezhetők. A Prágába félszáz éve bevonult tankok alaposan berozsdásodtak már, a párizsi lángvörös üstökök pedig őszbe fordultak. Hatvannyolcról mindezidáig kevés objektív kommentár született. Ez a kötet olyan összefüggésekre kíván rávilágítani, amelyek – akár viták katalizátoraként szolgálva – differenciáltabb képet adhatnak hatvannyolc kulturális, szellemi, politikai és társadalmi örökségéről.