Lancelot, a Kordé Lovagja

…a királyné ágyához megy,
s leborul Guinevra előtt, hiszen jobban imádja őt, mint akármely szent ereklyét. Átöleli ekkor testét, Guinevra karjába zárja,
és maga mellé az ágyba
vonja Lancelot-t, kit boldog szerelemmel ölel, csókol –
szívén diadalt vesz Ámor.
S ha ő szerelmes, hát százszor, ezerszer is az a lovag,
mert a Szerelem odahagy
millió más szívet inkább,
csak hogy minél fénylőbb, tisztább tűzzel töltse ezt az egyet.
És a királyné megenged
mindent immár Lancelot-nak, karjai köré fonódnak,
így adva s fogadva gyönyört,
míg Lancelot öleli őt.
És míg tart ez édes játék,
ölelés, csók – s mennyi más még -, oly édes gyönyör, varázslat
tölti lényük, oly csodáknak
öröme hatja át őket,
mihez fogható gyönyörnek
senki nem volt még részese…