Korom és csillagpor

Czirok Ferenc verseiben vélt és valós szerelmekről, rövidebb-hosszabb kapcsolatokról ír; az érzékien összefogott, a tétován igéző pillanatokat előidéző szerelmes versektől – amikor “csillagok pora hullt ránk csendesen” – az őszinte, felszabadító erővel átélt testi gyönyör örök élményén át – “örömökbe temetkezel, mikor velem szeretkezel” – egészen a szétszakadt kapcsolatokat követő fájdalmas búcsúzásig. De nehezen tanulunk, mert sokszor “vakon rohanunk új emlékek felé…”. A szerelem előre soha ki nem számítható útja, az első csók még ügyetlenül kereső, de csodálatosan különleges élményétől az idővel bekormozódott kapcsolatok keserű csalódásain át a csillagporos – tehát halhatatlan – szerelemig is elvezethet.
“A szerelem Isten ajándéka” – olvashattuk Czirok Ferenc Pitypang és csillagablak c. kötetében. Valóban, az igaz szerelem ritka, de létezik. A szerző tapasztalatai is ezt a reménységet erősítik meg bennünk, még ha olykor fájdalmasan fel is kiáltunk, hideg, kiüresedett szívünktől vezérelve: “kiégett belőlem a szerelem”. A versekbe foglalt gondolatokat, érzéseket a költő saját grafikái emelik különleges élménnyé.