Korczak

Janusz Korczak (Henryk Goldszmit), az asszimilált zsidó családból származó lengyel orvos, író, pedagógus, kezdő orvosként Varsó szegény negyedében, a Berson és Bauman gyermekkórházban praktizált, majd 1912-ben Varsóban létrehozta a Krochmalna utcai zsidó árvaházat (Dom Sierot), ami az ő nevelői elképzelései alapján működött. 1919-ben Maryna Falskával megalapította a lengyel gyerekek varsói árvaházát (Nasz Dom). A periférián élő, szegénysorú gyermekek védelmezőjeként az elsők között hívta fel a figyelmet a gyermeki jogokra. Jelentős gyermekirodalmi és pedagógiai műveket alkotott, 1926-ban létrehozta az első gyermekújságot (Mały Przegl±d) és a lengyel rádióban rendszeresen jelentkezett gyerekeknek szóló adással. 1940 novemberében, amikor árvaházának lakóit a varsói gettóba vitték, nem keresett rejtekhelyet – bár lett volna rá módja -; 1942 augusztusában velük együtt halt mártírhalált a treblinkai német megsemmisítő táborban.

Janusz Korczakról, a lengyel gyermekirodalom klasszikusáról, egy eredeti nevelési rendszer megalkotójáról, olyan pedagógiai művek szerzőjéről, amelyek ma is időszerűek, bántóan kevesen (és keveset) tudnak ma Magyarországon. Joanna Olczak-Ronikier kronologikus szerkezetű monográfiája nem csak az írót, a pedagógust és – elsősorban – az EMBERT, de Lengyelország történelmének egy részét is bemutatja az olvasónak.

“A háború után a Doktorról szóló első könyv szerzője anyám volt – Hanna Mortkowicz-Olczakowa. Ez a könyv mindmáig az ő életére vonatkozó ismeretek egyik legfontosabb forrása. Mivel nem sokkal a kataklizma után íródott, emelkedett hangnemű jelzőkkel van teli, hiányzanak az emberközeli, világias konkrétumok. Amikor elhatároztam, hogy újraírom Korczak életútját, úgy döntöttem, megtartom az általa kijelölt kronológiai kereteket. Azokat a vonatkozásokat, amelyeket fontosnak tartott, a munkásságában fellelhető önéletrajzi részletekkel egészítem ki. A történet pedig, ahogy ő akarta, megkísérel eljutni a földalatti forrásokhoz, a gyökerekhez. Hátha azokba a messzi időkbe utazva, oda, ahol az ősei éltek, ahol született, ahol kisfiú volt, ahol felnőtt, hogy betöltse hivatását, és ahol betöltötte, némi árnyék borul az Öreg Doktorra, a mártíromság nimbusza alól kiválhat emberi arca, felidéződnek azok az alapvető erkölcsi értékek, amelyekért élt, és amelyekért meghalt.”

Joanna Olczak-Ronikier