Kisebbségi egyház – az egyház mint kisebbség

Az erdélyi református egyház 1920 óta nyelvi és felekezeti kisebbségben él. Az erdélyi közbeszédben a kisebbségi helyzet általánossá vált értelmezése mai napig borúlátó. Ez a megállapítás az egyházi közbeszéd, az egyházkormányzat kommunikációjára is érvényes. Kötetemben a politikai teológia segítségével ezt az 1920 óta fennálló értelmezési modellt teszem vizsgálatom tárgyává. Azért tekintem a politikai teológiát alkalmasnak erre a vizsgálatra, mert ez a teológiai aldiszciplína az utóbbi fél évszázadban elsősorban a Nyugat-Európában és Észak-Amerikában felgyorsult elvilágiasodással egy időben alakult ki. Ez az elvilágiasodás Erdélyben is felgyorsult az utóbbi évtizedekben. Ha megvizsgáljuk a gyülekezet szentírásbeli mintáit, hogy miként élt kisebbségi helyzetben, akkor kritikusan fogunk viszonyulni a christendom-szemlélethez (a keresztyénség mint kultúra- és társadalomrendező elv). Így leszünk szabadokká ahhoz, hogy visszataláljunk a keresztyén gyülekezet gyökereihez. Egy ilyen szemléletváltás szükséges a kisebbségi egyházi lét evangéliumi értelmezéséhez.