Kisded szó-tár

Senki nem bírja teljesebben az anyai nyelvet, mint ő, a háromszéki székely, a ritkább szavak és kifejezések gyűjtője, a Kisded szó-tár emlékezetes írója – írta Arany János Baróti Szabó Dávidról.

Az utókor emlékezetében Baróti Szabó Dávid (1739-1819) elsősorban mint költő, műfordító és a nyelvújítás előfutára él. Azonban ő írta az első egynyelvű, magyar rokon értelmű szavak értelmező szótárát is. 1792-ben jelent meg a “kínálati szótárként” is felfogható Kisded szó-tár második kiadása Kassán.

A szótárban a felkínált szóanyag három részre osztható:

1) régi szók fölelevenítése: aggastyán, bakó, csarnok, iker, lomb;

2) tájszók: csapat, hullám, langyos, meder, zamat;

3) szóalkotással létrehozott új szók: balga, fütty, anyag, erény, visszhang.

A TINTA Könyvkiadó betűhíven, az eredeti szócikkek szerkezetét feltárva, áttekinthető formában adja közre a művet.

A szótár 4270 címszót tartalmaz, ezeket legtöbbször a rokon értelmű szavak követik.

Fetsérleni: tékozlani, pazárlani, pazérolni; vesztegetni, bitangolni,
p. o. a’ jószágot.

Nadály: pióka*, piótza*, vér-szopó, vér-szívó.

Sokadalom: szabadság, országos vásár.

Számtalan esetben a régies címszó magyarázatát is megadja a szerző:

Felleg-vár: magass helyen készűltt óltazmazó erősség, felső vár.

Páhó: tsűr forma épűlet, mellybe sok féle-jószágot, életet raknak.

Verőtze: kis ajtó, p. o. a’ kertenn, a’ pitvarbann.

A szótáríró felsorolja a címszóval alkotott összetett szavakat, feltünteti a jellegzetes szókapcsolatokat, és gyakran a címszavak továbbképzett alakjait is közli.

Baróti Szabó Dávid a nyelv szabályozása helyett annak gazdagítására törekedett, a nyelvváltozatok bővítésére, elsősorban tájnyelvi és elfeledett szavak közlésével, irodalmi szintre emelésük és elterjesztésük végett.

Olyan szavak gyűjteményét kívánta elkészíteni a tudós tanár, amelynek célja a magyarul szólás és írás, a nyelv pontos, tudatos használata.

A magyar felvilágosodás hatalmas lendületét kell tehát éreznünk a magyar szótárírás mérföldkövében, amely feltárta nyelvünk és a székely nyelvjárás gazdagságát, szerencsésen fűzve össze e nyelvi hagyományt a kor szükséges neologizmusaival.