Johnny meg hat cent

“Ha Guy Ritchie magyar lenne, ezt a könyvet ő írta volna.”
Bessenyei János, azaz Johnny megtudja, hogy halálos beteg. Ez jó nyitány egy drámához, de ez a könyv inkább komédia.
Johnny úgy dönt, összeszedi a régi bandát, hogy megcsinálják közösen a nagy balhét. Meggyőzi a srácokat, hogy ez a nagy lehetőség.
De szabad-e jó céllal rosszat tenni? A barátai nem sejtik, hogy átveri őket.
Az élet kudarcok sorozata is egyben. Ahogy ebben a könyvben is. Magunkkal cipelt keresztek. Arcok, harcok és kudarcok. Rosszkor rossz helyen. Most, a Föld bolygón. Mindezek ellenére annyi, de annyi örömre van okunk. Egy egészséges gyermek születése, a focicsapatunk utolsó percben lőtt győztes gólja, egy megúszott ittas vezetés, egy nyertes tipmix, egy magyar olimpiai győzelem, a családod szeretete, egy jó vacsora azokkal, akiket szeretsz vagy egy régi barát nem várt visszatérése. Ja, és életben maradni egy váratlan, utolsó pillanatban betoppanó szerelemért.
A szereplők szinte valósak. Csak a nevük más, nem ott, és nem akkor élnek, s nem is az a meséjük, ami ebben a könyvben. Vagány balfékek, vesztesek botladozásai személyes tragédiákkal, de végig öniróniával, humorral. Közben meg egész élvezetes dolgok esnek meg velük. Pont, mint az életben.
És az sem véletlen, hogy a regény 42 fejezetből áll.
Élvezzétek ezt a könyvet! Élvezzétek az életet!.
“Ennyi lúzerrel egy rakáson utoljára az Üvegtigrisben meg a Papírkutyákban találkoztam.”