Irodalmi elbeszélés és morális ítélet

A történetek megértése első lépésben többnyire morális megközelítésen alapul. Ennek során a cselekvéseket, történéseket és karaktereket a jó-helyes és a rossz-gonosz tengelye mentén, az ábrázolt világot pedig az igazságosságról alkotott elképzelésünk tükrében értékeljük. A morális magyarázatok vizsgálata ennek ellenére viszonylag kevés teret kapott a szűken vett irodalomtudományos vizsgálatokban: nem képezte tárgyát sem a klasszikus filológiai kutatásnak, sem a modern irodalomelméleteknek, sem az értelmezés szövegközpontú koncepcióinak. Mindazonáltal a morális szempontok az interdiszciplináris irányzatokból nem szorultak ki: korábban a filozófiai szempontú szövegértelmezések és a kultúratörténeti megközelítések, aktuálisan pedig az irodalmi antropológia, illetve a (pszichológia és a kognitív tudomány eredményeit felhasználó) befogadásközpontú elméletek foglalkoznak morális kérdésekkel. Ez utóbbiak a közelmúltban a morális értékelések hátterében működő összetett kognitív és érzelmi folyamatokra irányították rá a figyelmet, amelyek feltehetően jelentős szerepet játszanak a morális cselekvőképesség, az érzelmi intelligencia vagy az empátia kialakulásában és elsajátításában. A kötet szerzői – Bereczkei Tamás, Fogarasi György, Hajdu Péter, Horváth Márta, Jeney Éva, Kálmán C. György, Katona Tünde, Kovács Edit, Pavlovits Tamás, Simon Gábor, Szabó Judit, Szilvássy Orsolya, Tarnay László – a kognitív és evolúciós pszichológia, illetve az utóbbi évek filozófiai és etikai elméleteinek irányultságát követve értelmezik és teszik szélesebb körben elérhetővé az irodalmi és művészeti befogadás morális aspektusait.