Igeidő

A költő hatodik kötetéről így vall:
“Úgy érzem, mintha egyszerre több síkon élném az életemet, hisz’ többféle művészeti ágban (irodalom, képzőművészet, zene) kipróbáltam magamat, igaz, csak amatőr szinten. Ezen túlmenően pedig nagyon kalandos és változatos az a sors, ami nekem mérettetett. Sok mindent megértem, és valami belső kényszer hajt, hogy teljességgel megfeleljek önmagamnak, hogy aztán valami elfogadható emberit adjak át Nektek is magamból, tisztelettel és szeretettel.”