Hordalék

Isa Schneider Hordalék című regénye történelmünk egyik legkeservesebb korszakának hatalmas freskója. A szereplők: reálisak és realisták, nem jók és nem rosszak, olyanok, amilyenek lehetnek ebben a léleknyomorító korban. Péter és Miki házassága Szókratész és Xanthippé házassága modern keretben: Péterre jellemző Szókratész filozófiai gondolkodása, senki sem vétkezik készakarva. Jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni-, Miki , akárcsak Xanthippé, tekinthető a férfi szellemi törekvéseivel szemben értetlenül álló,összeférhetetlen, nyelves, boldogtalan asszonynak, de tekinthető derék, jó háziasszonynak és gyöngéd hitvesnek is. A Szókrátész-Xanthippé-párhuzam végigvonul regényen, egészen a “bürökpohárig”. A főszereplő: Péter közepes átlagembernek tartja magát, csak tanulni szeretne, igazi orvosi munkát végezni, csak annyit remél, hogy békén hagyják . Szerény és fegyelmezett lénye ezekre a sorokra emlékeztet: “1. Grádicsok éneke Dávidtól. Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim nem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erőmet haladó csodadolgok után; 2. Sőt lecsendesítém és elnémítám lelkemet.”(131. zsoltár) Pétert körülzárja az élet, körbefonják a körülmények, ketrecbe kerül, előbb lelki értelemben, végül testi értelemben is. Illés Endre szerint Móra Ferenc Aranykoporsó című regényét iskoláknak kellene ajánlani, tanítsák régiségtan helyett. Szerintem Isa Schneider Hordalék című művét is iskoláknak kellene ajánlani, tanulják meg belőle a közelmúlt történelmét. A könyv bámulatos kifejező erővel megírt drámai próza. A csak Isa Schneiderre jellemző fanyar irónia ragyogóan jellemzi az ábrázolt kor értelmetlenségét és lelketlenségét. Az utolsó oldalon pedig az egyik legmegrendítőbb jelenetnek lehetünk tanúi, amivel valaha is találkoztunk olvasmányaink során. Ez a jelenet már költői alkotásként értelmezendő. Tökéletes. Köszönöm.
Dénes Ildikó, Irodalomkritikus