Holtak aranya, holdak ezüstje

Szabó Imola Julianna kétnyelvű, magyar-lengyel nyelven megjelenő könyve hősi világokba húz. Legendák idejébe.

Lengyel mondák, ódon babonák, átkok és gyógyulás. Amikor szentek és szirének, ördögök és rémek, királyasszonyok és farkasemberek járják a földet. Aztán elgurítanak egy-egy szép szót. Átkelünk velük Krakkó macskaköves hídjain, Varsó katakombáin, át a Wawel-hegy gyomrán. És a szél kifütyül a szánkon.

“Ha apám kutya lett volna, nem bántom. De apám pohár. Folyik a vörösbor.”
A varázsigék mögül kiles az örökség: a méreg. A lápos lelkűek keresztje. Ami a napon majd szépen elillan. Illanjon is. Újrakarmolt meséivel az író a figurák alá világít. A szív tájaira. Sámántempó. Finom borzongás. Púpos madarak, északi alkuk, tűzüregek. Rejtek és fénytartalék.
Hiedelmeken innen és túl: élni tanít.