Ha elhal

E történetek szereplői a mindennapiság felejtésre ítélt oldaláról kerülnek valóságközelbe. A narrátori szándék vezeti őket olyan élethelyzetekbe, amelyekből aligha van kiút; a sorsszerűség határozza meg reakciójukat, reflexiójukat a külvilág eseményeire, történéseire. Időbeliségben történeteit elvezeti egy olyan múltba, amely már-már a balladai elbeszélésmód hangulatát súrolja, az erdélyi, soknemzetiségű környezetben élő hősei – magyarok, románok, szlávok – sorsdilemmáit néha az abszurditásig, groteszkig fokozva. Iróniája azokból az élethelyzetekből ered, amelyek az irrealitás határát súrolják, vagy az irrealitásban történnek, és ezekben kell mozognia a hősnek, az emberre mért adottságokkal, képességekkel.