Gyulafehérvár és uradalma a 16. század második felében | Erdélyi Tudományos Füzetek

Miért Gyulafehérvár? Azaz miért lett ez a csekély lélekszámú és viszonylag fejletlen polgársággal rendelkező mezőváros az 1541 után alakuló Erdélyi Fejedelemség uralkodóinak székhelye? A kérdés már jó ideje foglalkoztatja a történetkutatókat, és a válasz főként a történeti események és az erdélyi körülmények alakulásában keresendő. Az sem elhanyagolható szempont azonban, hogy a középkor végén a majdani székváros két tulajdonossal (erdélyi püspök és erdélyi káptalan) rendelkező település volt, amelynek 1556 után a mindenkori fejedlem vált az egyedüli földesurává. Az erdélyi uralkodók ily módon egy olyan városban alakíthatták ki székehelyüket, amelynek társadalmát és annak jogi, egyházi, gazdasági viszonyait is szinte kényük-kedvük szerint formálhatták, a szekularizáció következtében a város körül létrejövő, többé-kevésbé egybefüggő uradalom pedig ezt az átalakulást még inkább elősegítette.