Fülöp lovag, az orvosölő

Képzeletbeli világ csap össze a valósággal, pontosabban az orvosokkal, az emberi méltóság nevében. Ebben az eszmerendszerben a boncolás és a szervátültetés egyenlő a kannibalizmussal, merénylet az emberi jogok, a szeretet és jóérzés ellen, gyalázat, amit meg kell szüntetni és művelőit meg kell büntetni. Egy költött nép, a b. nép, évszázados küzdelmének lényege ez a küzdelem, e körül forog egész történelme, ez adott és ad neki erkölcsi fölényt ellenségeivel szemben a valódi, végső győzelem esélye nélkül. Két irányzat csap össze B. országban a múltban és jelenben: a békés izolációt és lassú térnyerést hirdető kollaboránsok és a megsértett emberi méltóság nevében bosszút, terrort hirdető intifádorok. Fülöp, a történet főhőse, egyszemélyes 21. századi intifádor, magával csalja barátait B. országból a kegyetlen és kíméletlen emberboncolók valóságába, hogy ott terve szerint vérengző bosszút álljon a sértett emberi méltóság nevében. Honfitársa és ellentétpárja, Cefizil úr, a kollaboráns emberjogi harcos ezenközben mindent megtesz, hogy terrortámadásukat megakadályozza. Szépség és otrombaság, költészet és valóság, emberi méltóság és áldemokrácia tehát – az orvosok és a B. Birodalom csap össze ennek a meglehetősen elvont, ám finom helyzetkomikumokban gazdag kalandregénynek a lapjain, amelynek során az olvasó végül a prózából a líra magasságaiba menekülhet.