Források fénye, tények árnyéka

A szerző történész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója, a székelység történetének kutatója. Jelen kötetben nem szokványos történelmi tanulmányokat gyűjtött össze, hanem ismeretterjesztő írásait, kissé terjedelmesebb „történelmi tárcáit”. A könyv négy részre tagolódik. Az első rész címe: Barangolás az udvarhelyszéki választások történetében. Az udvarhelyszéki választási kultúra fejlődését igyekszik végigkövetni a székely szék királyság-kori kvázi „katonai demokráciájától” egészen napjainkig. A következő rész címe:Székely főváros? Rendben, beszéljünk róla! Székelyudvarhely „székely főváros” minőségével kapcsolatos tévhiteket igyekszik eloszlatni, de egyúttal feltárja e tévhitek valós alapjait, merthogy e virtuális cím nem indokolt, jelen időben szinte groteszk, de nem is annyira alaptalan, amint azt némelyek állítják. A harmadik rész címe: A székely autonómia – ahogyan egykor működött. Arról szól, hogy milyen volt valójában a politikusok által ma rengeteget emlegetett, de a köztudat (és sajnos a vele példázódó közéleti szónokok) által szinte teljesen ismeretlen székely önkormányzati-, társadalmi- és adózásbeli privilégiumrendszer akkor, amikor tényleg létezett és működött. Az utolsó rész címe: Bálványosvártól Héthavasig (szépirodalom és székely virtuális múlt). A szerző a csíki székely krónika szépirodalmi kisugárzását követi, főleg Jókai Mór műveiben, illetve egy kortárs – a szerzője által „őstörténeti hitregénynek” nevezett – alkotásban, Gál Elemér Héthavas című könyvében. A kötet végén a szerző egy rövid bibliográfiai eligazítás keretében igyekszik útmutatóval ellátni azokat, akiket az itt sorakozó írások további vizsgálódásra késztetnének.