Fészkelő fény

Simek Valéria legtöbb költeménye katarzist vált ki az olvasóban. Hozzánk szól, beszélget velünk. Nemes egyszerűséggel, pátosztól mentesen. A fogyó időről, a múlandóságról, a megőrzendő szépségről. Szemléletes képi világa mindezt szolgálja. Tájban, emberben egyaránt. S közben valami éteri nyugalom árad minden sorából. Akkor is, ha “…A nappal ellopta szívverésed, / mindörökre…” (Kérdések) Bakonyi István