Fésülködj, ne hadarj, húzd ki magad!

Ez a cím egy Hankiss Elemérhez kötődő anekdota összefoglaló mottója, őt a történet szerint édesapja ezzel a hat szóval engedte el az életbe. Első hallásra csak praktikus jó tanácsok ezek, második, harmadik stb. olvasásra mindenféléket belegondolhat az ember.
Nem áll távol tőlem, hogy a fentieket számonkérjem egy-egy alkotáson: kellően rendezett-e, artikulál-e, van-e tartása. Ezt a hármat vizsgálják a szövegek. Mert miközben örömmel átengedem “az ácsnak az építkezés örömét” (Szilasi), nagyon helyes, építsen csak az az építő, azért csak meg kell nézni, hogy alapja van-e annak a háznak, beesik-e az eső, a hó, befúj-e a szél, meg hogy van-e bent asztal, körülülhető. Vagy inkább ez egy olyan ház, amibe direkt esik be a hó, attól szép, ez a másik meg sokszobás, a harmadik tömbház és így tovább.

Nagygéci Kovács József (1977, Sátoraljaújhely) kritikus. Erdőkertesen él.