Erdélyi Okmánytár V. (1373-1389)

Abból a felismerésből kiindulva, hogy az erdélyi múlt régi forrásai csak nemzetközi munkamegosztással tárhatók fel, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára teret biztosít kiadványai sorában a magyar kutatás ilyen eredményeinek közzétételére. Ezzel a sorozatával a középkori erdélyi vajdaság okleveles forrásainak kritikai számbavételét kezdte el, amit – az elképzelés szerint – idővel a fejedelemség, majd a nagyfejedelemség történetének legfontosabb egyéb iratanyaga követne. E középkori regesztakötetek a különböző országokban fennmaradt, eddig közöletlen és közzétett erdélyi vonatkozású teljes okleveles anyagról, valamint az azzal kapcsolatos magyar és külföldi forráskritikai irodalom egészéről kívánnak tájékoztatni; a már közölt és eddig ismeretlen oklevelekről egyaránt magyar nyelvű kivonatokban, a határjárásokat és a legfontosabb egyéb részleteket eredeti latin szövegükben adva vissza. A kötetek használatát mindenre kiterjedő név- és tárgymutató, valamint a regesztázott források DL- és DF-jelzeteinek felsorolása segíti elő.