Énegyházam, teegyházad…

Ismét kettészakadt az ország, halljuk azoktól, akik sokat tették azért, hogy ez bekövetkezzen. A kettészakadás és a megosztottság mint alaphelyzet, az ember természetében rejlő adottság, amelyet mindig nevesített a bölcselet. Az angyalok megoszlottak. Létrejött a gőgös elkülönülés, az “én tökéletesen elegendő vagyok önmagamnak” programja az egyik csoportnál, és a közösségben maradok Teremtőmmel, “neki szívesen szolgálok” készsége a másik csoportnál. Szívünk mélyén azonban vágyódunk az egységre. Ezért számos diktátor és ideológiai program állt már elő azzal az ígérettel, hogy nála van az oly nagyon vágyott egység kulcsa. Most éppen az egységes emberiség víziója, a nyílt társadalom eszméje ragad magával sokakat. Nincs ilyen könnyű út. Az ember természetében lévő dualizmust – ÉN és te – Jézus befogadása oldja fel.