Emlékmű a jövőnek

Ha olyan időkben élsz, kedves olvasó, amikor a lady biztonságát az égvilágon semmi nem szavatolja, és hajlamos vagy félelemként letudni minden érzésedet, jó, ha ez a kötet a kezed ügyében van. Olvashatod ugyan benne, hogy minden okod megvan a félelemre, ennek mégis iszonyú sok árnyalata van: némelyik kimondottan vicces (“egyelőre mindenki jót akar” vagy “Nárcisznak pánikrohama van”), némelyik zsivány (“azért vagyunk a világon, hogy / valahol legyünk”), másmelyik meg azt mondatja: “te vagy a hibás, uram”. Ha pedig kihaltál, megvigasztal a hús, a bolond, a hold, a gyermek, a madár, a gyökér és a víz. – Selyem Zsuzsa

“de kit érdekel az irodalom kérdi a riporter
és széttárja karjait innen nézve teljesen krisztusinak hat
mintha valami botrányos lehetne még ugyan már
karoljuk fel fiatal tehetségeinket a jövő úgyis sötét mint
a denevérember barlangja”