Egy fényből valók

A változatos történetek között szerepelnek egy kambodzsai utazás rettenetes diktatúrát felvillantó rémképei: “Ne légy túl szabad!” – áll a híressé lett egykori kambodzsai középiskola börtönné alakított cellájának ajtaján a párt rabok felé közvetített bölcs tanácsa.
Vöröslámpás negyed Bangkokban, az igazság reménytelen kergetése az erőszakosan burjánzó élet fragmentumai között. Prostik, óriás csótány, motorbaleset, a tsunami emlékei és a gyászosan pusztuló korallpadok közepette trópusi forróság olvasztja meg a gondolatokat a délkelet-ázsiai országban.
A spanyol El Camino, amelyről a főszereplő, belső késztetésének engedve, letér, és napokon belül egy sziget csöves-tanyaszerű szegletében találja magát.
Fred és Jim, a nyugatról keletre menekült kegyetlen börtöntöltelék és egy érzéki költő kapcsolata is helyet kap az írások között, valamint a “mester”, aki gyógyító képességét egyik pillanatról a másikra elveszítve, hiába keresi már a betegségek gócából áradó sötét rezgést, soha többé nem találja.
Töetlen taó! Miazistenva… – igyekszik a külföldi memorizálni a számára egészen elvarázsolóan egzotikus hangzású magyar szavakat sorban állás közben, egy hazai gyógy kútnál. Idősödő professzor találkozása egy számára barátságtalan, idegen dimenzió képviselőivel egy sikátorban.
A Naprendszer fingik egy hatalmasat, és máris jön a nyomában a lábszagú élet, például egy öregek otthona képében, ahol a bukott racionalitás helyett a képzelet csomagolja be az állatos és emberes történeteket.