Egy fajvédő főispán a Horthy-korszakban

Vitéz lévai Borbély-Maczky Emil a két világháború közötti magyar politikai élet egyik jellegzetes, ám jórészt elfeledett, a történeti irodalomban is keveset idézett alakja. Ennek fő oka talán arra vezethető vissza, hogy országos közéleti szerepvállalásának jelentősége elsősorban nem képviselőházi tevékenységében realizálódott. Holott sikeres katona, országosan ismert és elismert politikus, Gömbös Gyula miniszterelnök egyik bizalmasa és barátja, valamint a fajvédő szervezkedés egyik vezető egyénisége volt, továbbá két részletben bő másfél évtizedig vezette az ország egyik nagy közigazgatási egységét, Borsod, Gömör(-Kishont) vármegyéket. Politikai pályafutása szinte napra pontosan lefedi Horthy Miklós kormányzóságának 25 esztendejét. Életpályája az ország történetének olyan időszakában bontakozott ki és – egy máig felderítetlen gyilkosság által – ért tragikus véget, amikor számtalan, a nemzet sorsát alapjaiban megváltoztató esemény történt. Egy Horthy-korszakbeli politizáló főispán, vármegyei vezér, szociálisan érzékeny és aktív közéleti szereplő életrajza révén a fajvédő mozgalom gyakorlati működése mellett képet kaphatunk a helyi és országos politika egymásra hatásáról, az országos politikai programok lokális megvalósításának menetéről, lehetőségeiről és nehézségeiről, a korabeli magyar politikai és gazdasági élet főszereplőinek és a társadalom egyes elemeinek erre adott reakcióiról, rövid és hosszú távú (1945 után is ható) következményeiről. – Fábián Máté (1991) PhD, történész, az Eszterházy Károly Egyetem egyetemi adjunktusa. Fő kutatási területe a Horthy-korszak politika- és társadalomtörténete, valamint az életrajzírás módszertani kérdései. Ez az első önálló kötete.